A családi mediátor, közvetítő, párkapcsolati konzulens, pártatlanul, titoktartással az érintettek érdekeinek megfelelően kell a tevékenységét végeznie. Természetesen a hatályos jogszabályokat és a mediáció, konzultáció protokollját is tartva.
A mediációra vonatkozó, gyermekvédelmet, családjogot érintő terület jogi szabályozásának legalapvetőbb ajánlásai, rendelkezései és törvényei az alábbiak:
. 
• A Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezmény (1989. november 20., ENSZ Gyermekjogi Egyezménye)
• Európa Tanács R (98) sz ajánlása (1998.01.21.) 
• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 
• Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) 
• A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer.) 
• 2002. évi LV. törvény a közvetítő tevékenységről 
• 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. III. 15-től 4:177. § 
• Az új Ptk. Családjogi Könyve 27: 1./ 4:22.§ 
 
Titoktartási kötelezettség
A törvény 26. § (1) “A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. (2) A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.” 
 
Összeférhetetlenség
A gyógypedagógiai munka során összeférhetetlenség áll fenn azoknál a személyeknél, családoknál akikkel a fejlesztések, tanácsadások kapcsán, közvetlen ügyfélkapcsolatban állunk. Az összeférhetetlenség kérdéskörében a 2002. évi LV. törvény 25. § az irányadó. Eszerint nem járhatunk el, ha valamelyik fél egyéni tanácsadója, illetve a gyermek terápiás-fejlesztői vagyunk. 
 
A közvetítői, konzultációs, mentálhigiénés eljárás folyamata
Az általános közvetítői eljárás során a felek önkéntesen, a költségeket maguk vállalva jelentkeznek. Miután a közvetítő elfogadta a felkérést, a feleknek adott elfogadó nyilatkozatában meghívja őket az első megbeszélésre és tájékoztatja őket az eljárásról. A közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen kell jelen lenniük. Minden megbeszélést a felek számára elfogadható, semleges helyen tartjuk. Az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről. Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült egyéb költségeit, valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját – eltérő megállapodás hiányában – a felek egymás között egyenlő arányban viselik. A nyilatkozat aláírásával a közvetítői eljárás megindul. A közvetítői eljárás befejezése a megállapodás aláírásának napjával, vagy azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti, vagy akkor, amikor a felek ezt egybehangzóan kijelentik.